2012. március 15., csütörtök

Végre a Charles Court-ban

Ma túlestünk az első kerékpáros bevetésen Danival, akinek egy hasonló kaliberű sz@r biciklit sikerült szerezni, mint amilyet nekem elsőre. Igaz, ő ezt 20 $-ból megúszta egy ismerős által, de vért izzadt szegény, én meg várhattam rá minden emelkedő tetején. Valószínűleg reggel 6kor nem fogom ezt mondani, de ma élveztem a munkába menést a napsütésben.
Természetesen az idióta záras lakatomat nem tudtam kinyitni, de aztán a securitys néni segítségével sikerült, és mentünk is a beverages (ital) trainingre. Kb azt hadarták el másfél órában, amit otthon italismeret órán tanultunk fél évig, szóval sokkal nem lettem okosabb. Ezután felvettem a uniformom a megfelelő részlegen, és ezután 20 percet csesztem el a 30 perces ebédszünetemből, mert ismét nem tudtam kinyitni a lakatot. Megint a néni segített, kb ötödjére, nem győztem elnézést kérni. Persze mondták, hogy semmi gond, de ez olyan ciki... Nagyon ari volt, végül adott egy másik lakatot, hogy gyakorolhassam itthon. :) Azóta ezzel játszom! :D Itt tényleg így mennek a dolgok, ha hülye vagy, akkor is segítenek.
A mellékelt ábrán a csini blézeremet is megnézhetitek.
Az 5 perc alatt elfogyasztott szendvics után átmentünk a Charles Court-ba, leendő munkahelyemre, ahol restaurant training volt, elmondták, hogy mit merről hány perc alatt kell megcsinálnunk egy vendéggel. Ez mondjuk elég komoly, és a Penrose Room-ban (Five-Star, Five-Diamond) még durvább. A Charles Court "csak" 4Star, 4Diamond... :D
A training végén megkaptam a beosztásomat is, nem is olyan szörnyű, mint számítottam.
Szombaton reggel, este, vasárnap reggel, hétfőn este és péntek este dolgozom. Lehetne sokkal rosszabb is, mert pl a banquett-esek egész jövőhéten offon vannak. Így van rá esélyem, hogy legalább kapok valamennyi fizut is jövőhéten, ha már utána úgyis minden frinc-francot levonnak belőle. A második paycheckemből sezerintem egy cent sem fog maradni, de ez majd még a jövő zenéje.
Most már tényleg azon izgulok, hogy hogy fogom megérteni őket, és hogy fogom tudni megcsinálni (az egyesek szerint amúgy nem túl nehéz) munkát. Tényleg az a bajom, hogy megértsem, és szépen elmondjam, amit el kell mondanom. K*rva angol, hogy miért nem volt soha normális tanárom... :((( Most nem paráznám magam halára egy egyszerű kérdőmondaton.
Na meg persze azon, hogy anyum kórházban van. :( Remélem jobban van, mert reggel óta senki nem írt, hogy mi van vele. :(
Ugyanitt viszont boldog szülinapot kívánnék a világ legjobb tesójának is! Boldog szülcsinapcsit Norbert!
Hiányoztok! Most mindneki, a cicám is, meg úgy minden.
Lehet a fáradtság teszi, hogy elérzékenyültem így a bejegyzés végére...
Minden esetre szorítsatok majd nekem! Szombat reggel 7-kor indul a móka!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése