2012. szeptember 28., péntek

Egy nehéz hét éjszakája

Apa kezdődik! Apa kezdődik!
Holnap jön az újabb vicces hét, itt a várva-várt pénzes zsák, akarom mondani csoport. Lake Terrace, Banquets Bar duplák hétfőig, majd Lake Terrace Room Service duplák, és pénteken szabadnap. Addig meg már csak kettőt alszunk!
:D
Szóval drágáim, írjatok, küldjétek a csít és reméljétek, hogy rongyosra keresem magam, mert nagyon szeretnék elmenni Miami-ba!

Ja, és szőke vagyok, megint! :)

Pussszzz

Szabó Ági

Az iPhone készülékemről küldve

2012. szeptember 25., kedd

Hiking-working-sleeping-dreaming

Hahó everyone!

Rég nem jelentkeztem. Mondjam, hogy miért, vagy kitaláljátok? :D
Working:
Jelenleg még mindig trainee vagyok a Lake Terrace-on, de tök jó, mert a trainerem nagyon jófej, rengeteget tanít és hagy dolgozni. Ma már volt, hogy egyszerre 3 asztalt is hagyott, higy a-z-ig egyedül csináljak. Én meg igyekszem nagyon okos lenni, hogy a manager (ahogy mi hívjuk: Zsuzsi néni - a szerk.) boldog és elégedett legyen velem. Maximalista, minden szinten. Csupa rosszat hallottam róla, pedig eddig velem nagyon rendes volt. Nem cseszeget. Még... :D mondjuk nem is nagyon adok rá okot, úgyhogy ez így jó
Vasárnap már a brunch is jó volt, nem volt olyan agyhalál, mint múltkor. Mondjuk azért reggel 5.30-tól délután ötig megállás nélkül(!) dolgozni annyira nem vicces, de megéri.
Mellette PM-en extrázok Room Servicen, ami jó, mert nem szakadok meg, de néha (nem ma, amikor blogot is van időm írni, annyira szar az este) egész jó pénzeket is le lehet akasztani.
Ja, és a vicc kedvéért most betréneltetem magam banquet bartendernek is, hogy a hétvégén, mikor jön a batárnagy csoport a bárokban tudjak extrázni. Szép, tiszta, mókás meló és legalább tanulok valami újat is. A csapat nagyon jófej és nyugisabb, mint banquet servernek lenni. :)

Hiking:
Voltunk hegyet mászni. Hát az valami bazi jó volt!!! Yuriy volt a túravezetőnk a banquet-ről, vele jött még az egyik co-captain Mitchel (fiú) és Vali. Kb az út negyedéig bántam a percet, mikor ezt kitaláltuk, és azt hittem nem éljük túl. Vali is szidott, és nagyon nem volt őszinte a mosolyunk... Főleg mikor 1,5-es függőleges sziklákon mászkáltunk, meg bokrokon át (még mindig tiszta karcolás vagyok tőlük).
De aztán nagyon belejöttünk ès tökre élveztem. Gyönyörű helyeken voltunk, lélegzetelállító ez a táj, és a mozgás is jól esett, mert sajnos arra mostanában nagyon nincs időm és ezt érzem is, meg meg is látszik. :S
De attól tartok hamarosan leül a hotel és lesz szabadidőm, és akkor irány a 24hrs Fitness meg a spinning! Nagyon várom!
Visszatérve, lefele "síeltünk" a kavicsokon, futottunk a COG trail sínjei mellett, barlangot néztünk, szuper volt!

Sleeping:
Na ez a legnagyobb gondom. A héten még oké vagyok az alvással, de múlthéten volt olyan, hogy úgy aludtam 6 órát egy nap, hogy éjjel 4-et, délután kettőt. És ez a 6 óra amúgy már tök jónak számít.
Sajna a Red Bull függôségem kezd visszatérni. A kv-t nem tudom meginni napközben, viszont valamit muszáj tolnom, hogy ébren maradjak. És a power bar továbbra is a barátom reggeli helyett. Annyira jó lenne elmenni valahova pár napra pihenni...

Dreaming:
Ma délután a beauty sleepem alatt (így hívom a 20-60 perces két shift közötti "szépítő" alvásokat) végig a Broadmoorral álmodtam, hogy egész délután egy VVIP vendégnek ugrálok és mindig elbaszok valamit. Annyira realisztikus volt, h fél órával később ébredtem, mint akartam. :) Mindez valószínűleg azért mert a vendégünk volt reggel McCain szenátor és még két másik szenátor, aki Obama ellen indult a republikánusok jelöltjeként a 2008-as választásokon.
Hogy itt mennyire hájpolják a politikusokat, azt például az illusztrálja, hogy volt olyan vendég, aki ki akarta fizetni a szenátor asztalának reggelijét, örömködtek, hogy egy helyen reggelizhetnek vele, fotózkodni akartak, ilyesmi. Kb mintha hollywoodi sztár lenne. Mondjuk azt hiszem jó eséllyel ő volt a legismertebb ember, akivel valaha találkoztam.
Amúgy már javában tart a kampány, úgyhogy nagyon kíváncsi leszek, mi lesz még itt, meg ki lesz a president of the US... :)

Na most ennyit, kerestem vagy 6 $-t, úgyhogy szerintem elcutoltatom magam. Megpróbálok mielőbb válaszolni mindenkinek!
Pusza



Szabó Ági

Az iPhone készülékemről küldve

2012. szeptember 7., péntek

Shit happens - Friday 13th

Bubuka (hogy rohadjon meg) kórházba került.
Reggel ugyanis úgy döntött, hogy nem hajlandó elindulni...
Ennek hála sikeresen elkéstem, taxival kellett bemennem (nem olcsó) és egész nap gyomoridegem volt.
Természetesen még szoptunk is egy mélytorkosat így az utolsó hivatásos napomon a RS-en, mert a 6órásunk call in sickelt, én ugye kèstem és annyi orderünk volt, hogy 10.30ig meg sem álltunk. Akkor pedig megkaptam a remek 22 darabos South pick-up listemet (magyarul kurvasok koszos asztal egy nem túl közeli és kurvanagy épületenben).
Nekiálltam, viszonylag gyorsan kész is lettem, aztán még orderek, side worköm sehol, úgyhogy még negyed 4kor evőeszközt törölgettem Vandával...
Aztán taxi haza, próba elindítani Bubukát, of course sikertelenül. :S Az egyik szakács srác, Dan átjött és próbálta megfixálni, de neki se ment, még Tony szakértő tekintetei mellett sem. Úgyhogy hívtam na... Kit? Zoltánt, természetesen. Küldte a trailert, 55$ alaphangon, és majd hétfőn megnézi, folyik belőle a benzin, nem indul el.... Szinte semmi baja... Hogy a franc essen bele!!! Utáááálom!!!!!!!!! Remélem nem kell a gatyámat is rákölteni... :(((
Majd miután elment Bubuka, felmentünk Tonyékhoz, ittunk egy sört, kicsit jobb lett.
De azon kattogok, hogy hogy fogom megoldani a dolgozást, meg mindent és neeeee szopjam meg nagyon a számlával! :(((
Szorítsatok!
Btw holnap kezdek a Lake Terrace-on! Szerencsére ez is kellemesen stresszel...
Na, innen csak felfele van!!! Be positive! Várnak az új kalandok!

2012. szeptember 5., szerda

Gyorsjelentés

Fáradt vagyok. Fáradt és kimerült. Ezzel úgy nagyjából el is mondtam az elmúlt 2 hetemet. Halál volt, komolyan. Főleg ez a Labor Day. Az egész nyári rekordokat megdöntöttük. 4 napig nem volt megállás. Tegnap már elég slow volt megint, de ma újra alakult. Még 1 napom van full time-ban a room servicen, pénteken egy csodálatos 6.30-as main shifttel. South pick-up! A kedvencem! :) Fura lesz elmenni, annak ellenére is, hogy az elmúlt napokban már a pokolba kívántam az egész bagázst. Sajnos már nem nagyon voltam pozitív, mert csak arra tudok gondolni, hogy aludni akarok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak egyszerűen aludni!!! Nem úgy, mint az elmúlt egy hétben. Mióta voltunk a Szomjas Répában (lsd korábbi bejegyzésemet), a rekordom kb 5 óra alvás volt, dupla shiftekkel. A legszebb, hogy már akkor sem tudok aludni, ha véletlenül az ágyam környékén vagyok. Ez már a vég.
Szombaton dupla shift után elmentünk Bulizni Valival, Annával és Anettel, akinek ez volt az utolsó estéje itt. Nem akarok beszélni a vodka-sodazas eredményéről, vagy inkább következményeiről. Maradjunk annyiban, hogy egy igen szép kilépő volt, és egy darabig nem iszom az tuti...
Mondjuk Anett sem az official way-t választotta a hazamenésre, de szerencsére azért csak megoldódtak a dolgok és már otthon van (sajnos :( ).
És igen, megint előkerült a téma. A héten búcsúbulik tömkelege van, már nem is számolom hányan mennek/mentek haza. Alig maradunk itt szerintem. A durva, hogy azt bánom, hogy az elején ennyire antiszociális voltam a csodálatos körülményeknek és a remek lakótársaknak hála. Így most olyan emberek kezdenek el hiányozni, akiket annyira nem is ismertem. De mivel itt sok választási lehetőséged nincs, így azokhoz kezdesz el kötődni, akikhez lehet. És mivel amúgy is kellően instabil és mazochista vagyok, még fel is erősítem magamban ezeket az érzelmi hullámokat.
Nem jó, tudom. Lehet kritizálni, meg okoskodni, de akkor is ez vagyok én, ahogy már leírtam, nem a változások embere.
Ezek a fáradtsággal kombinálva remek kombót alkotnak, jó úton haladok a teljes depresszió felé. Bár Áron és Mikee két új mixe és a zeneterápia valamelyest segített, de lehet az edzés sem lenne haszontalan. Lassan azt sem tudom merre van a gym, annyira nem volt se időm, se erőm lemenni. És már nem is lesz ugyanaz... Hiányozni fog a másik TRX az enyém mellől. :((((
Lehet vissza kellenem térni a Spinning terembe, így fél év után.
Amint megkapom a beosztásaimat, kitalálom, hogy mit kezdjek az életemmel a következő 6 hónapban, mert úgy érzem hosszú lesz ez a tél...
Ja, meg van az új uniformom, csodálatos ez is, majd rakok fel képet. Szombaton elvileg már a Lake Terrace-on kezdek, de a mostani managerünk azért nagyon jó fej és elvileg már be is osztott jövőhéten PM shiftekre. Mert ugye úgy fogok dolgozni, hogy reggel 6-tól kb egyig, kivéve vasárnap, amikor a Brunch van, mert akkor 5.30-tól délután 4-ig 5-ig. És így ugye vehetek majd fel esti shifteket banquetten meg RS-en. Aludni meg majd, hát valamikor...
És ma úgy elterveztem, hogy a meeting után (ahol egyébként elmondták, hogy milyen jól dolgozunk), eszem valami finomat, mert vettünk gyümölcsöt, majd lefekszem és bambulok ki a fejemből és holnap a tréningig nem kelek fel, amikoris hazaérve a boltból, realizáltam, hogy a jobb oldali ablakot nem lehet felhúzni többet. Úgyhogy "rácsöriztem" Zoltánra a Red Rock Auto Clinic-ben, hogy akkor jönnék, ha nem gond... Komolyan nem hiszem el basszus, hogy ezzel az autóval mindig van valami és én itt szopok vele....

....Néhány órával később....

Zoltán kegyetlen fazon. Kiszól az ajtó mögül: The window is closed. Don't open this anymore.... :D Magyarul most már azt sem lehet lehúzni. De azért az autó még jó. :D Hülyék kedvéért megkértem, hogy ragassza is le a gombokat ducktape-pel. :D 20$-ba fájt, de már nem is lett volna pofám eljönni fizetés nélkül. Ezt is poénkodva kérdezte meg, hogy "na mi van? akarsz itt pénzt hagyni?" :). Áldás ez a hapsi, komolyan mondom.

Most pedig lefekszem és mereven fogok magam elé bambulni, ahogy elterveztem,  amíg el nem alszom és remélem holnap délig nem kelek fel!

Zeneterápia indul: SWN & Mikee House Moments