Reggel ugyanis úgy döntött, hogy nem hajlandó elindulni...
Ennek hála sikeresen elkéstem, taxival kellett bemennem (nem olcsó) és egész nap gyomoridegem volt.
Természetesen még szoptunk is egy mélytorkosat így az utolsó hivatásos napomon a RS-en, mert a 6órásunk call in sickelt, én ugye kèstem és annyi orderünk volt, hogy 10.30ig meg sem álltunk. Akkor pedig megkaptam a remek 22 darabos South pick-up listemet (magyarul kurvasok koszos asztal egy nem túl közeli és kurvanagy épületenben).
Nekiálltam, viszonylag gyorsan kész is lettem, aztán még orderek, side worköm sehol, úgyhogy még negyed 4kor evőeszközt törölgettem Vandával...
Aztán taxi haza, próba elindítani Bubukát, of course sikertelenül. :S Az egyik szakács srác, Dan átjött és próbálta megfixálni, de neki se ment, még Tony szakértő tekintetei mellett sem. Úgyhogy hívtam na... Kit? Zoltánt, természetesen. Küldte a trailert, 55$ alaphangon, és majd hétfőn megnézi, folyik belőle a benzin, nem indul el.... Szinte semmi baja... Hogy a franc essen bele!!! Utáááálom!!!!!!!!! Remélem nem kell a gatyámat is rákölteni... :(((
Majd miután elment Bubuka, felmentünk Tonyékhoz, ittunk egy sört, kicsit jobb lett.
De azon kattogok, hogy hogy fogom megoldani a dolgozást, meg mindent és neeeee szopjam meg nagyon a számlával! :(((
Szorítsatok!
Btw holnap kezdek a Lake Terrace-on! Szerencsére ez is kellemesen stresszel...
Na, innen csak felfele van!!! Be positive! Várnak az új kalandok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése