Feszültségem legfőbb oka, hogy egyre rosszabb dolgokat hallok a pozíciómról, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre romlanak az anyagi kilátásaim. Ez az étterem, ahol ugye én fogok dolgozni, egyrészt nem egész nap tart nyitva, hanem reggel és este, másrészt viszont azt sem minden nap.
Tegnap Ildi körbevitt a szállodában, ami gyönyörű (néhol túl szép is J ), és megmutogatta a legfontosabb részeket, a cantint, az éttermemet, egy-két szintet, a főbb épületeket, és megnéztük azt is, hogy pl pont a trainingem utáni héten az egész étterem zárva lesz. Így mondjuk viszonylag nehéz lesz dolgozni és pénzt keresni… De a legjobb, hogy abból, amit meg sem keresek, már rögtön levonják a lakás díját, a visa sponsor díjat, és még a munkaruháért is a depositot. Remélem azért a végén még nem nekem kell fizetni…
Ezzel a lendülettel még távolabb került az autóvásárlás, mert jelenleg úgy tűnik, ez a pénz éhen halni sem lesz elég, nem hogy autót venni és fenntartani. Persze mindenki nyugtat, hogy csak az első hónap nehéz, meg hogy majd jön a szezon, és akkor jó lesz, meg tudok extrázni, stb. Ebből egyelőre semmit sem érzékelek, hiszen már 8 napja itt vagyok, és még mindig nem voltam a hotelben úgy igazán, csak kapom innen-onnan a híreket és instrukciókat, a pénz egyre csak fogy, és igazából annyira felhergelem saját magam, hogy minden kedvem elment az egésztől. És akkor még ott van, hogy továbbra is aggódom, hogy hogyan fogom őket megérteni.
Nem vagyok most jól, és mivel ez a blog egyfajta emlék/útikönyvként is szeretném, ha funkcionálna, ezt is le kell írnom, hogy hiteles legyen.
Nagyon sok jó dolog van itt, csodálatos a természet, az időjárás, szimpatikusak az emberek is. De én elsősorban két dolog miatt jöttem ki, nyelvet tanulni és a pénzt keresni (mikor, milyen sorrendben). Ez egyben a két legnagyobb kihívás is, és nem, egyáltalán nincs itt kolbászból a kerítés. Viszont szerencsére kb 10.000 km-re vagyok Magyarországtól, úgyhogy valahogy muszáj lesz ezt megoldani, mert nagyon-nagyon nem szeretnék kudarcot vallva hazakullogni. Lehet, hogy ehhez majd mosogatnom kell… de remélem legalább majd angolul.
Ne legyél pesszimista, az ott nem divat. Ott mindenki happy meg minden cool.. De komolyra fordítva a so-t :) nem szabad az alapján előre félni, hogy mások miket mesélnek. Majd meglátod. Előre sose félj, ráérsz akkor aggódni, ha baj van. Még nincs, és nem is lesz. Nem fogsz sem éhen halni, sem kudarcot vallani. Egyrészt mert nagyszerű és talpraesett magyar nő vagy, másrészt mert mi mindannyian hiszünk benned, tehát magadnak is hinned kell önmagadban!! Inkább fogd fel úgy, hogy amikor nehéz akkor az azért van, hogy megerősödj, amikor meg kilábalsz a nehézségből, akkor meglátod mekkora erő van benned! Ez nem valami humbuk térning szöveg, ezt csak így szabad felfognod. Nem azért utazátál el olyan messzire, nem azért vágtál bele, hogy mentálisan feladd az első hallomások alapján. Annál sokkal többre vagy képes, mint amennyit elhiszel magadról! Veled vagyunk, minden oké lesz!!!!! ♥
VálaszTörlésOké-Oké! Igyekszem! És köszönöm, hogy gondoltok rám és írtok nekem! Nagyon jól esik és nagyon hálás vagyok érte!
VálaszTörlésRemélem, ha hétfőn megkezdődik a trainingem, kicsit tisztábban fogok látni, és legalább nem fogok unatkozni!
Most pedig lassan megyek, és így délután egy körül, bicózok egyet. Letesztelem újra a csodaparipám :)
Hiányzik ám egy jó Spinning is, de amint lesz lehetőségem, majd pótolom!
Puszi
Relax Ági, éhen nem fogsz halni. Nézz körül, kérdezd meg milyen lehetőségek lennének plusz munkára, esetleg vállalj babysitting-et a helyieknél, stb. Minden oké lesz!
VálaszTörléskoszi Marcsika! Amugy mashol nem valalhatok munkat, de igyekszem majd a hotelen belul okoskodni. :)
VálaszTörlés