Egy hosszú hét krónikája

Hu, ma végre van egy kis időm szusszanni egyet. Mondjuk tényleg nem sok, csak a délután, de legalább van egy fél délutánom, mielőtt megyek vissza dolgozni.
Ez a hét elég kemény lett, de csak $ jelek lebegnek a szemem előtt, meg a végcél, egy jó kis autó, egy kis utazás, tartalék.
Vasárnap írtam utoljára, most péntek van. A vasárnap... na az kemény volt. Az esti shiftem után átmentem termet őrizni, ahol olyan technika volt a backstage-ben, hogy szerintem értékben több, mint a magyar államadósság. A Loss Prevention nagyon vicces részleg. Szigorúak, néha nem túl kedvesek, de nagyon mókás arcok. Mindig szerettem a secusokat, mert különleges humoruk van. A supervisor is hatalmas forma volt. De a legjobb bennük, hogy ha hülye vagy, elmondják még 3x, ha még akkor sem érted, jönnek és segítenek. Sok szabály van, de a legfontosabb, hogy ne aludj el. A 6,5 órás shift nagyon mókás volt, leülhettem, kaptunk éjjel kaját, járkáltam, rádión beszélgettünk, és hála az első amerikában elfogyasztott Red-bullomnak, nem is aludtam el. :)
Ellenben a reggel a CC-ben borzalmas volt. Le kellett mennem a mosdóba felpofozni magam, mert alig tudtam ébren maradni. Szinte nem volt vendég, és csak ott álltunk és bóbiskoltam a reggelim után, a kávé már semmit nem ért.
Aztán délután aludtam három órát mozdulatlanul, úgyhogy az este már jobb volt. Kedd semmi extra, szerdán és csütörtökön viszont banquetten voltam.
Az első nap nem nagyon értettem mi van, főleg mert kaptam egy jamaicai csajt társnak, és hát a jamaicai angol... Hát, az a nem mindegy! :D Hatalmas! Egy büdös szót nem értettem abból, amit a "jamák" egymás közt beszéltek. De amúgy jó arcok nagyon, nem szakadtunk meg, üdítőkkel rohangáltam egész nap, meg lerámoltunk, 15 $-os órabérért. Nem olyan rossz. A lábam mondjuk leszakadt, főleg tegnap. Szintén banquett volt, a fél műszak unatkozással telt, majd ezúttal egy Yuriy nevű társat kaptam Minskből. Na hát ő is nagyon kész van. Ezek igazi formák, ahogy mondta, ők tudják igazán, hány csillag, hány gyémánt a hotel! És dolgoznak, mint a barom, de mindemellett teljesen őrültek. :) Olyanokat borultam rajtuk! :) Kemény ez a banquett, meg tudni kell, mi merre van, de itt legalább valamit tanulhatok. És ezért is jöttem ki, többek között...
Szeretett munkahelyemen lesz jövőhéten két fél (kedd-szerda este), meg két egész (csütörtök-péntek) szabadnapom, úgyhogy ezen felbuzdulva vettem is fel újabb 27 órát a banquetten. Ebből az egyik 12 órás shift. Kicsit para, de hát majd megoldom valahol. Viszont így újból előkerült a cipő probléma, mert amit felvehetek a kis piros szoknyácskámhoz, na abban nem lehet talpalni ennyit...
Tehát a jövőhetem is zúzós lesz, de annyi baj legyen. Pénz, alvás, kaja, autó. Ezek a preferenciáim.
Ja, a levelezek a visa sponsorommal a baleset miatt, úgy tűnik bíróságra kell mennem, de egyelőre nem értem miért. Asszem ez a paraszt rendőr azt írta a papírra, arab barátunknak hála, hogy én rossz sávban mentem, ami nem igaz. Mert ő akart megelőzni jobbról a felvezető sávban... Szóval angolban és faszságokban jártas barátaim segítségét várom az alábbi postacímen, hogy ezt hogyan lehet nekik úgy elmagyarázni, hogy felfogják. Ja, és persze az ügyintéző negyedjére sem értette meg, hogy nem kaptam számlát, mert nem voltam kórházban. Ez egy elég csúnya story lesz, már látom. :(

Remélem otthon mindenki jól van, írjatok, olvassatok, már csak 270 hiányzik, és meglesz a 3000-es látogatottság! :)