9 days later

A legutóbbi blogbejegyzésem után megfogadtam, hogy pozitívan fogok a dolgokhoz hozzá állni. Ennek hála, és annak, hogy valaki, aki olvasta a blogot gyakorló rontáslevevő/átok/ördögűző, azóta minden jóra fordult.
Kezdjük a legjobbal: eladtam Bubukát! Igaz, hogy még így is buktam rajta egy elég nagy összeget, de jelentős pluszban vagyok a roncstelephez képest. Felraktam a helyi hirdetőoldalra 500 dollárral olcsóbban, mint eredetileg, és láss csodát, jöttek is a komoly érdeklődők. Annyira jól sikerült, hogy némi alkudás után az első el is vitte. :) Örömbódottá!!! :)
A laptop problémám is megoldódott, kemény 380 dollárért vettem egy számomra tökéletesen csodálatos Toshiba laptopot. Sorban már ez a harmadik Toshiba gépem, Windows (idegesítőrandommegjelenőablakok) 8 van rajta, nagy, szép, vékony, annyit tud, amennyi nekem bőven sok, úgyhogy Örömbódottá ismét! A Walmartban, ahol vettük először azt állították nincs már, pedig direkt megnéztem neten, és azt írták, hogy van. Nagyjából a következő párbeszédet folytattam le az eladóval:
- Nincs.
- Olyan nincs, hogy nincs.
- Akkó' van.
És lett, az utolsó darab. :)
Közben a héten volt 3 szabadnapom, valamennyit pihentem is, plusz egy modul (mondjuk a leghosszabb) van már csak a bartender tanfolyamomból, úgyhogy most már talán sikerül befejeznem. Sajna az edzéshez elég fáradt vagyok, de igyekszem minden nap csinálni valamit, ma például lesétáltam shoppingolni, de nem találtam semmi jót. Költségtakarékos volt. :D
Melóban most van, jövőhéten lesz egy csomó room service extrám is, most egy gimnasztika versenyre jött egy csomó vendég, egész jól jattolnak, remélem a holnapi brunch is hasonló lesz. Mostantól a jövőre takarékoskodás és a "must have" dolgok beszerzése a cél. A nagy dolgokat szerencsére már megvettem, repjegy a zsebben, satöbbi. Mondjuk nem hinném, hogy ez a maradék 2,5 hónap anyagilag olyan nagy durranás lesz, de a Lake Terrace továbbra is az egyik legjobb hely, úgyhogy nem panaszkodom, tényleg.
Ja és tervezünk egy NBA meccset februárra! :) Denver Nuggets - Los Angeles Lakers, mondjam, hogy régi álmom, vagy kitaláljátok magatoktól?
Most viszont megyek aludni, reggel 5.30-tól vár a bánya. A bejárás elég érdekes, fuvart lejmolni, a jövőhét kicsit necces is lesz, mert mindenki nyaral, de majd megoldódik valahogy. Azért vagyunk elegen, sőt még az amerikai kolléganőim is felajánlották, hogy bevisznek. Azért ez cuki tőlük. Reggel is a supervisorunkkal mentünk be. És már csak 52 nap és 13 óra. A visszaszámlálóm szerint.

Update - How I hate the New Year - f*ckin' 2013

Hosszú évek óta tudom, hogy a január, meg úgy általában az új év nekem nem hoz szerencsét... A franc se tudja miért, de ebben a hónapban nekem semmi se szokott összejönni.
Az elmúlt 10 nap mérlege: Bubika nagyon lebetegedett, és Ágika nem fogja sok-sok dollárért meggyógyítattni, mert 60 nap múlva már megy haza. Így viszont nem biztos, hogy lesz olyan, aki megveszi, már alapból nagyon bukó áron. Ha pedig így lesz, pár ezer dollárból pár százra fog redukálódni a roncstelepen...
Hála annak, hogy emiatt gyomorgörcsöm van napok óta, a munka sem msgy úgy. Nyilván nem poénból mondják, hogy csőstől jön a baj... Valamelyik nap (nem miattam, hanem a konyha balfaszkodása miatt) felállt egy asztalom (nem, nem maga a tárgy) és kisétáltak fizetés nélkül, mert túl sokat kellett várniuk. Ezután 45 perces kihallgatáson vettem részt a főnökömmel, miután addigra már 2x elbőgtem magam emiatt. :( Ez annyira gáz, főleg, hogy szerintem nem tajtam múlt legfőképpen. Mondjuk nagyon nem basztal le, sőt kedvesek voltak, de ez akkor is rosszul érint.
Fáradt is vagyok, fizikailag is, lelkileg is, erre ma rákészülök, hogy megnézem a Csak egy kis pánikot, erre nem indul a gépem csak csökkentett módban, hiába nyomkodtam, indítottam újra százszor... Délután még semmi baja nem volt. Remélem Tony, a szomszéd meg tudja csinálni!
Szal mostmár kicsikét tele a f@szom, na...
Nem tud valaki rontást / rossz karmát / balszerencsét / balf@szkodást - vagy nevezzük bárhogy - levenni rólam??? Lécci-lécci!!!

Nem tudta megcsinálni, minimum az eredeti telepítő lemez kéne hozzá (nyilván otthon van, hol lenne másutt), de mivel 5 (vagy hat?) éves, inkább egy új gép... Mert azért lássuk be, iPhone-on szakdogát (vagy akár csak blogot írni) eléggé szopó...

Szabó Ági

Az iPhone készülékemről küldve

Happy New Year! BÚÉK! Satöbbi

Ahogy említettem, az év végi hajtás itt van, sokaknak vagyok elmaradva válaszokkal. Bocsi.
Holnap Szilveszter, Lake Terrace + Room Service dupla, ma bruch volt, elsején 6-tól hosszított reggeli délután 2-ig, 2-án "csak úgy" simán LTDR, és csak 3-án leszek szabad. Holnap még egy jó leltár is befigyel. :)
Csak $$$ jeleket látok, de már azért elég fáradt vagyok. Azért ma volt egy-két nagyon kedves vendégem. Egy korábban mindenért háborgó asztalt (akik ezt a mai brunchot ajándékba kapták a korábbi rossz élmények miatt) elvarázsoltam, azt írták excellent volt a service by Agnes. :D Egy másik asztalomtól kaptam egy mini Új Testamentumot, mert azoknak, akik kedvesek velük, ilyet szoktak adni. :O Döbbenet, szóval összességében minden oks, megy a bolt, utána úgysem lesz már semmi, úgyhogy most keresek, amíg lehet.

ez milyen igaz...

NO, egy szónak is száz a vége...

NAGYON-NAGYON BOLDOG, 

SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Valószínűleg már csak 2013-ban jelentkezem, addig is legyetek rosszak, bulizzatok egy nagyot helyettem is holnap!

Pusz

Túlélni a Karácsonyt

El sem hiszem, hogy túl vagyunk a karácsonyi Holiday Brunch-on. Rommá dolgoztuk ma magunkat, leszakad a lábam, volt is egy két paraszt (ez egy másik történet...) de azért összességében jó volt nagyon, és még meg is érte. Mert azért az emberek normálisabb fele tudja, hogy ez a nap nekünk is pont annyira Karácsony, mint nekik, csak mi dolgozunk, ők meg annyi pénzt költenek, aminek a felének is örülnénk. :) De ilyen ez a pop szakma, ahogy szokták mondani. Én például hiszem, hogy egyszer majd én fogok ennyi pénzt elverni egy Karácsony alkalmával a családommal, és most ezért dolgozom.

Filozofikus gondolatok tömkelege így hulla fáradtan... Hagyjuk is. :)

Tegnap Zsófiéknál vacsiztunk, és nagyon jó volt. Degeszre ettük magunkat, volt sali, bacon-ös rakott husi, göngyölt husi, beigli, muffin, sali, én főztem harcsapaprikást túrós csuszával, boroztunk, szóval nagyon kellemesen telt az este. Kicsit rám is jött a karácsonyi hangulat. Azért mégis csak ez volt az első...távol mindenkitől... De azért szerintem igyekeztünk egymásnak szebbé tenni, és ennek nagyon örülök.

Az Ünnep alkalmából hollywoodi forgatókönyvekbe illően este 5 körül leszakadt a hó is, úgyhogy szép fehér Karácsonyunk volt. Vegyes érzelmekkel fogadtam ugyan, de reggel Bubuka  nagyon jól viselkedett, szépen rendben beértünk dolgozni. Már csak egy nap, és aztán csütörtökön végre szabadnap! El sem hiszem!

Most viszont eldőlök! Puszik, egyétek meg a maradékokat! :D

Ja, és nézegessetek képeket itt!

Napi magyar:

Most nem volt, viszont az egyik nagyon cuki idős házaspár vendégem azt mondta, hogy nagyon remélik, hogy visszajövök, mert sok olyan mosolygós arcra van szükség, mint az enyém. :) Ez azért olyan jól tud esni! 

Merry Christmas!

Dear Olvasók,

Ki tudja, mennyire fog kikészíteni a következő pár nap munkaügyileg, mindenesetre inkább megelőzöm magam, és ezúton kívánok NEKTEK nagyon boldog, békés Karácsonyt!

Élvezzétek, hogy a szeretteitekkel lehettek és örüljetek egymásnak! Egyetek helyettem is sok-sok halászlevet és beiglit, meg töltöttkáposztát, meg nagyiféle sütiket, és legalább egyszer rúgjatok is be egy kicsit! :)

Millió puszi és köszönöm, hogy egész évben velem voltatok virtuálisan. Lehet, hogy a jövő évet már 7000 feletti oldalmegjelenítéssel nyithatjuk! :)

 A teljesség igénye nélkül, külön 10 tonna puszit küldök Nektek:

Áron, Ildi, Nixi, Sipi, Fanni, Erzsi, Roland, Gergő, Zsolti, Gábor, Peti, Rita, Csilla, Ági (B), kisFiam és neje, Az MSc Hero-k, PG&Roni :), Ákos, Antim és Jacklyn, Ádám, Ádám&Lilla, Kata&Zoli, Zoli (B), Zsé és a többieknek is puszi! Ex-B'moorosok, Ex-Lite Spinninges kiscsaládom, Marcsika, Gabika, Réki, apu, anyu, mami, bátyó és mindenki, akit véletlenül kihagytam!
Pusssssszzzzzzzzzzzzzzzzzzzz

T-90

Egyszerűen nem hiszem el, hogy telik itt az idő. Most olvastam vissza az előző (két hetes!!! bejegyzésem). Egyrészt azt hittem azt nem túl régen írtam, másrészt akkor még azt írtam, hogy 3,5 hónap. Ez azóta 3-ra redukálódott. Szörnyű. Nem akarom!!! Nem akarok hazamenni abba az országba. :( Nagyon hiányoztok, meg minden, de szeretem az itteni életem. Tényleg. :(
Még akkor is, ha amúgy ez a karácsonyi időszak eléggé szopó itt. Hazaküldtem már a család ajándékát, és azon izgulok, hogy érjen oda, kicsit jobban, mint a Nixiéké, mert az még mindig sehol nincs, pedig november utolsó hetében feladtam, de kb ennyit is jelentenek itt az ünnepek. A csajokkal majd megpróbálunk valamit összehozni, de erősen beosztásfüggő. Nekem egy hét alatt 3 brunch-om lesz, aminek egyrészt örülök, mert biztos jó pénz, másrészt viszont se Szenteste, se Karácsony, se Szilveszter. Szóval a beigli sütés gyanítom elmarad. És igazából attól félek, hogy még beszélni sem fogok tudni senkivel az időeltolódás miatt, hacsak nem lesztek éjjeli baglyok.
Amúgy minden oksa, durvák ezek a decemberi hétvégék, sokat dolgozunk (mármint mi a LTRD-on, de amúgy hétközben még nálunk sincs semmi, a héten pl hétfő-kedd-szerda offom van, mert gyakorlatilag üres a ház... na jó, nem teljesen, de eléggé). A múlthét végén még banquet shift is volt. Nem mintha annyira jól esett volna, de azért ők még mindig elég jól fizetnek, azt a pár órát meg a két napot kevés alvással ki lehet bírni a három szabadnap előtt.
Mostanában úgysem csinálunk semmit, eléggé nyugdíjas életet élünk ma is skippeltük az "év bmooros buliját" és inkább itthon néztünk egy borzalmas rossz filmet forraltborral és popcorn-nal. Teszem hozzá a filmet leszámítva tök jó volt! :)  Mint a mézeskalácsozás, ahová sokan átjöttek, főztünk forraltbort, szaggattunk, sütöttünk, dekoráltunk, jó volt a hangulat. Itt nézhetitek meg a fényképeket, ha még nem láttátok volna: Mézesfalás (a címet loptam Valitól :) ) Grátiszként egy pohár forraltbor a padlószőnyegre is került, de hála valinak és úgy 1,5 kiló sónak, meg a vegyszeres utótisztításnak, nyomtalanul eltűnt. :)
A lakásunk pedig egyre szebb lesz, tegnap végre egy újabb nagy álmunk teljesült, találtunk 4 teljesen egyforma és nagyon jó állapotban lévő széket! :) Boldog Karácsonyt nekünk! :)
Atyaég, tényleg mennyire nem akarom itthagyni ezt a "kvázi" gondtalan életet, ahol esténként csak úgy leülünk, ahol bármikor felkapcsolhatjuk maximumra a fűtést, ahol most már csak 3.10$ a benzin gallonja, ahol a szomszédok nyitvahagyják az ajtót mikor elmennek, hogy átmehessünk popcornt pattogtatni, mert a mi mikrónk épp gondolkozott, és és és még sorolhatnám....
Ettől függetlenül viszont már kezd úgy kinézni a gardróbom, mint egy raktár, mert kezdem felhalmozni a "majd jó lesz, mikor megyek haza" típusú cuccokat. Bár repjegyem még mindig nincs, és ha rajtam múlna, nem is vennék. Viszont most annyira nem tudok másról írni, hogy inkább abba is hagyom.
Holnap Nixiékkel skype-karácsony, ha lesze net (és lesz net, ugye?), aztán délután meg akarjuk nézni a Broadmoor Christmas házát, meg ha sötét lesz, lehet fotózok egyet-kettőt az új szipiszupi Norbert kamerával, ami még rólam is tud jó képet csinálni, úgyhogy lehet megtartom. :)

Ja, voltam pezsgő trainingen, ahol Perrier-Jouet és Mumm Napa champagne-okat és sparkling wine-okat kóstoltunk. Zseniális volt. Az előbbi egy viszonylag kicsi, ám annál nívósabb francia pezsgőpincészet, akinek az itteni értékesítője tartotta a traininget és kóstolót, az utóbbi pedig az ehhez a pincészethez tartozó Napa völgyi "leányvállalat", aki a nálunk (a hotelben) is nagyon népszerű Mumm Napa cuvee "M"-et is gyártja.
Ha valakit érdekel, érdemes megnézni a honlapjukat, már csak a látvényért is: www.perrier-jouet.com
Ízelítő:

Hát nem gyönyörű??? Perrier-Jouet Belle Epoque

No jó éjt! Igyekszem még Karácsony előtt jelentkezni! Ha eszembe jut még valami, frissítem a bejegyzést!
Legyetek jók!
Pusz

Ja, hát a lényeg kimaradt, a "Heti magyar" rovat.
Az International Centerben (a hotel egyik bazinagy rendezvényterme) volt szombaton az egyik karácsonyi műsoros vacsi. 600 főt vártunk, a legelső néni, aki belépett az ajtón, megkérdezte, hogy hol van az asztala. Válaszoltam, hogy máris mutatom. Szokásos kérdés: Where are you from? Szokásos válasz: I'm from Hungary. Mire a néni megszólalt, hogy "Remek, én is beszélek magyarul." Most azt meséljétek már el, hogy erre mekkora esély van... :O

Karácsonyon innen, Thanksgivigen túl...

A szokásos introt elhagyom, mindig magamat szívatom azzal, hogy nem írok, mert így lesz belőle egy kisregény, amit egyrészt senki nem olvas el, másrészt 3 óráig tart megírni... :D

Apropó kisregény, nem is hülye ötlet. :)

Tartalom:

1. Miami után az élet
2. Radigan report / Pozitív komment
3. Certified server
4. Megöl az unalom
5. Setupolás az élet
6. Happy Thanksgiving
7. Suit up, egy felejthető buli emlékére (se)
8. Szabadnapoffoncall
9. Karácsony in the USA

1.: Miami után az élet
Miami-t nehéz kiheverni, még mindig bármikor visszamennék, imádtam azt a helyet! Talán a nem is olyan távoli jövőben vissza is térek... :) Ennek érdekében például nem ártana megírnom a szakdolgozatom. Már elkezdtem levelezni a sulival ezzel kapcsolatban, de hát szokásukhoz híven nem túl gyorsak. Mindenesetre ha lemegy ez a karácsonyi őrület, muszáj lesz nekikezdenem a szebb jövőm érdekében.

2.: Radigan report / Pozitív komment
Akkor tudtam meg, hogy a Radigan (a Broadmoor házi ellenőre, aki elsősorban a AAA standardek szerint vizsgál, akik a gyémántokat adják) által vizsgálva voltunk, amikor hazaértem Miamiból. Az ellenőr szerint húszas évei végén járó  :(((((( kaukázusi nő vagyok, 5 láb 3 inch magas, szőkésbarna na hajamat hátul összefogva hordom, fekete nadrágot és kötényt viselek, arany színű mintás mellénnyel és tojáshéj színű blúzzal valamint arany nyakkendővel, ezen kívül osztrák vagy kelet-európai akcentusom van, és Kim-nek hívnak, ami ugye egy tipikus osztrák (vagy kelet-európai név), és nyilván könnyebben megjegyezhető, mint a szintén három betűs Ági, amiről valószínűleg még sosem hallott, így nem is tudta tökéletesen megjegyezni...
No de ettől eltekintve, tutira én voltam az, és a csapat, amiben dolgoztunk. Mindannyian a legmagasabb 5 diamond minősítést kaptuk. :) Én voltam, aki megkérdezte, hogy mindennel meg van-e elégedve a brunch közben és ezt nagyon magas színvonalúnak itélte, ahogy az egész brunchot is. Nem véletlenül ilyen szigorú Zsuzsinéni, és nem véletlenül a mi departmentünk kapta az egyik legjobb értékelést. :) Egy-kettőt viszont jól lehúztak, még szerencse, hogy ez "csak" a belső ellenőr és nem az igazi. Bár veszítették már el miattuk az állásukat néhányan. A standard az standard, az öt csillag öt csillag, az öt gyémánt öt gyémánt, ezzel itt nem lehet szórakozni.
Ezen kívül kaptam még pozitív kommentet is vendégektől, akik szerint Awsome! voltam, és felejthetetlenné tettem az évfordulójukat. Ez olyan jó érzés! :)

3.: Certified server
Közben megjött az American Hotel & Lodging Association által hitelesített Certified Restaurant Server oklevelem és kitűzőm is, ami szerint (ahogy FiamTomi mondta) diplomás pincér lettem. Egy bazi vastag könyvet kellett hozzá átolvasni (akarom mondani megtanulni) és idióta, nem európai agyra tervezett, de ettől függetlenül (vagy pont ezért?) nehéz tesztet kitölteni. Sikerült. Jupi! Tök menő az a kis háromszög a névtáblám felett. :)

4.: Megöl az unalom
Miami óta nem voltunk sehol. :( Kicsit frusztrál. Mondjuk anyagilag is kissé megviselt vagyok, meg munka is volt / van, de azért így télen elég elkeserítő ez a punnyadás. Mondjuk Miami után már nem is vágyom itt bulizni. De remélem így az ünnepek körül azért valami történni fog.

5.: Setupolás az élet
Ez annyit jelent, hogy a brunch-ra összerakjuk a büfét. Nem tudom, hogy említettem-e már, hogy
a Lake Terrace-on csak lányok / nők dolgoznak, így ez azért nem egyszerű. Thanksgiving előtt például egész délután asztalokat, székeket, chafingeket és melegentartó lámpákat cipeltünk... A holiday brunch (karácsony, hálaadás) mondjuk extra nagy, de nagyjából ugyanezt csináljuk minden vasárnap hajnalban. Szoktuk is beszélgetni, hogy ha majd vége lesz, még egy pár hónapig biztos felébredünk vasárnap reggel fél ötkor, hogy menni kell a brunch-ra. :D :D

6.: Happy Thanksgiving
Mondták, hogy Thanksgiving-kor (Hálaadás), durva lesz a brunch, de hogy ennyire... Reggel 9-től délután négyig volt ültetés (pontosabban tovább, mert egy autópálya baleset miatt sok vendégünk késett), és gyakorlatilag végig teltház volt. Nem tudom pontosan mennyi, de legalább 6-700 ember megfordult nálunk. A büfé roskadozott szokás szerint, csak most kaviár, rákláb meg minden flancos kaja volt benne, az amúgy is meglévőkön kívül, plusz drágább is volt. Reggel héttől este majdnem nyolcig megállás nélkül dolgoztunk, de kaptunk a cafeteriában ingyen thanksgiving kaját (azért ez mindig jófejség a Broadmoor-tól, mikor ilyeneket csinál), plusz undorítóan sokat kerestünk. A legviccesebb az volt, hogy mindenki megköszönte, hogy a vendégeinkért feláldozzuk az ünnepnapot, és mindenki Happy Thanksgiving-et kívánt. Nem keserítettem el senkit azzal, hogy mi baromira nem ünnepeljük ezt a napot, de amúgy szívesen, egészen megható volt látni az amerikaikat ünnepelni!
Egészen addig, míg másnap meg nem láttam az interneten ezt a képet és el nem kezdtem röhögni:

Fekete Péntek: Mert csak Amerikában tapossák el egymást az emberek kiárusításokért,  pontosan egy nappal azután, hogy hálát adtak mindazért, amilyük már megvan.

Ti. a Black Friday egy hatalmas népbutító akció, ahol az előre jól felárazott termékeket 60-70 % olcsóbban lehet kapni, és ezért ők képesek éjféltől sorban állni, nem ritkán agyontaposni egymást, hogy bejussanak egy-egy üzletbe. Mindezt valóban pojntosan egy nappal Hálaadás után. No comment. :)
Az őrület a LTDR-ban folytatódott egészen a következő hétfőig, ami elég jól fog esni a pénztárcámnak (remélem) így karácsony és lassan repjegy vásárlás előtt. (erről jut eszembe: NEM AKAROK HAZAMENNI)

7. Suit up! - Egy felejthető buli emlékére (se)
A buli lényege, hogy vágd magad csinosba (koktélruha, nagyestélyi, öltönynyakkendő) és menj át a szomszédba, ahol beer-pongoznak, mert ez itt minden buli elengedhetetlen idióta kelléke, amiről bár nincs pontos információm, de valami olyasmi, hogy az asztalra felrakott sörrel teli poharakba kell beletalálni egy ping-pong labdával, és aztán meginni. A cél nyilván a lerészegedés, de hogy ehhez minek kell ilyen hülye formát választani, azt nem tudom. Mindenesetre ez a buli annyira szar volt, hogy hajnal egykor inkább lementünk a Mekibe...

8. Szabadnapoffoncall
Jön a tél, kezd általános lenni a 2 nap szabadnap + egy On-call, amikor elvileg behívhatnak, így azért van időm pihenni, de egyelőre még nem olyan rosszak azok a napok, amikor dolgozom (majd elmúlik...), így nem annyira bánom. Ma is 10-ig aludtam, és úgy keltem fel, hogy nem fáj semmim. Egész jó érzés volt. :D Csak úgy, mint a délutáni edzés. Bármennyi előnye is van a reggeles (délelőttös) műszaknak, azért 9 hónapja 4 és 5 között kelni nem annyira vicces, és néha elég hisztisek vagyunk reggelente, főleg Vikivel, aki ugyanezt csinálja. Szerencse, hogy van még legalább 40 évem hozzászokni ehhez. :D

9. Karácsony in the USA
Voltunk a Broadmoor-ban a White Light Ceremony-n, ahol felkapcsolták azokat a fényeket, amiket szeptember óta installáltak mindenfelé a hotelban, hogy a Hálaadás utáni szombatra aztán az egész úgy nézzen ki, mint valami mesebeli palota. <3 Nagyon-nagyon szép, mindenhol csodálatos karácsonyi dekor van, és az összes fa meg épület csillog-villog. :) A különbség a hotel és a környéken lévő házak többsége között, hogy a szálloda ízléses, míg a "szomszédok" giccsversenyt rendeznek, de olyat, amit eddig még csak filmekben láttam. :) Nyilván itt nem az Elmű az áramszolgáltató. :)
Néhány kép zárásként.

Hát nem gyönyörű? 

Golf Club karácsonyfa

Ági Csodaországban (Winter Wonderland-nek hívják ilyenkor a  Broadmoor-t, nem alaptalanul)

Giccs1

:)

Giccs 2

A főbejárat előtti út

Golf Club 

Vali, Ági, Anna, Zsófi <3

Ja és 9 hónapja és 5 napja vagyok itt... Már csak 3,5... nem akarom. :( De persze azért hiányoztok!