:( / :)

Hát a mai nap kicsit sok volt. :( A tegnapi gigabrutál Mocha Coconut Frappuchinomat ugyanis elfelejtettem laktózmentes tejjel kérni, aminek hála (más okot nem találtam) ma egész nap (pontosabban tegnap este óta) halálomon voltam. Méregtelenítésnek nem volt rossz, de ezt a gyomorfájást nem kívánom senkinek. Tanulság: lehet, hogy tényleg laktóz érzékeny lettem. :S
A reggeli shift után itthon fetrengtem, közben lementem elköszönni Ilditől. Basszus, tényleg elment. Ott rakosgatta nekünk kis dobozokba az életét, az itthagyott cuccait, Noah meg csak nézte, mint egy bánatos kisgyerek. Annyira szomorú volt látni, és annyira megértem, hogy mit éreznek. Az élet néha baiz igazságtalan és a jó embereket választja el egymástól. :( Remélem azért nem végleg!

Reggel viszont ismét nem tudtam beszélni a manageremmel, bár hallottam Ádámtól, hogy be vagyok osztva szombattól traineenek a room servicre. Erre délután hívott Niki, az egyik lány, akivel majd együtt fogunk lakni, hogy szombat reggel 5.00 és ő lesz a trénerem! :) Majd délután a managerem is mondta, hogy akkor mehetek isten hírével! Juhú! Holnap azért még futok egy kört a HR-en, mert azt nem tudom, hogy végülis mi van a második félévemmel, meg mondjuk kéne uniform is, ami holnap zárva lesz, de hát ez legyen a legkevesebb! Mehetek végre pénzt is keresni, a csapat tök jó, tele van magyarokkal, úgyhogy nagyon várom! Ja, és am. azaz reggeles leszek, de annyi baj legyen, a mostaninál minden jobb!

Most viszont elteszem magam, remélem tudok aludni, mert a gyomrom még tényleg nem az igazi.