2012. április 4., szerda
Raklap asztal
2012. április 3., kedd
Danone Pure
Senki nem veszi szerintem, pedig 100x jobb, mint a sima, olcsóbb is, csak nincs természetellenesen piros színe.
2012. április 2., hétfő
Walmart Tour
Mára néhány szösszenet a Walmartból, ahová sikerült 4 fokban (20 fokkal hidegebb van, mint tegnap), orkán erejű szélben elmennem, majd hazajönnöm egy fullosan megpakolt táskával, amit alig bírtam el. De legalább hazfele hátszél volt... Ismét elcsodálkoztam, hogy ebben az országban tényleg mindent lehet kapni. Elképesztő. Bármennyi pénzt el tudnék költeni, úgyhogy ha van nektek felesleges, küldjétek nyugodtan, szuper cuccokat veszek belőle! :D
A bevásárlás után palacsintát sütöttem a csajoknak, ami igen viccesre sikeredett. Tekintve, hogy nincs habverőnk, sem tálunk, egy üvegben mixeltem a tésztát, de ez a liszt nagyon csomósodik. Úgyhogy leszűrtem, mert szűrőnk végre van. :) A második körből először kifelejtettem az olajat, úgyhogy az meg leragadt. Közben Katie is elkezdett főzni, de összkeverte a gombokat, és bekapcsolta a palacsintás tányér alatt is a tűzhelyet, ami miatt szétrepedt a tányér, és a ráégő palacsinta miatt bekapcsolt a füstjelző. :) Charlotte ekkor igen hülyén nézett (ő egyébként szakács), de végül hatalmas röhögés lett belőle. Csináltunk csokiszószt és megtöltöttük eperrel, úgyhogy nagy sikert aratott. :) Ezután Charlotte kitalálta, hogy vegyünk egy kanapét 75 $-ért, de előtte venni kellett kötelet, hogy el tudja hozni a muksó, akitől vettük. 12$ volt, nem is örült Charlotte, egészen addig, amíg nem közöltem vele, hogy ne aggódjon, úgyis visszahozzuk. :))) És így is lett. Mondtam, hogy sajna nem elég hosszú (25 méter volt), de határon voltam, hogy ne azt mondjam, hogy "Bocsánat, de ez nem megfelelő, mert utálom ezt a barna színt." :D Esküszöm erre se mondanának semmit. Elképesztő ez az ország. :D Ezután a következő projektünköz mentünk alapanyagot vadászni, de erről majd holnap, ha sikerül! Ismét barkács szakkörös cucc lesz, nagyon izgatott vagyok! Kezd felszerelődni a lakás, így sokkal jobb. Bár pénzem semmi, de legalább elfoglaljuk magunkat. Folyt.köv....
.JPG) |
| Gluténmentes minden. Ez olyan, mint a cukormentes. Mindenből van, és egyáltalán nem kerül sokkal többe, mint a normál. Vérlázító, hogy otthon meg mennyit elkérnek érte... :( |
 |
| Gluténmentes minden 2. |
.JPG) |
| Narancslevek és narancsleveknek látszó folyadékok... A legkisebb kiszerelés természetesen a fél gallon. |
.JPG) |
| Rák 5$ért. Tépem a hajam! |
.JPG) |
| Energia porok. 100% mesterséges összetevők |
.JPG) |
| És a napi kedvencem Light Pringles chips... Vadászom már a light szalonnát is. :) |
2012. április 1., vasárnap
Taktikát váltottam
Pénteken offos voltam, így pihenten érkeztem szombaton munkába, aminek meg is látszott az eredménye, mert elég nyugis reggelünk volt. Az este egy picit sűrűbb volt, de az is problémamentesen zajlott. Én zártam, és volt egy Chef's table-ünk, ami annyit tesz, hogy egy külön teremben Mr. Barnhill kreációit kóstolhatják meg a résztvevők. Nem kevés pénzért. :) A társaság feje egy nagyon VIP rendszeres vendégünk volt, aki elég furi figura, igazi gentleman, és minden egyes alkalommal el kell neki mondani, hogy ejtik és hogyan betűzik a nevem. Amikor távoztak, kaptam tőle egy névjegyet (azóta sem tudom miért, mert nem értettem pontosan, de jó lenne, ha a hipermenő egészségközpontjában dolgozhatnék valamikor (work in progress, valahol a szakmámba vág). Ezen kívül megkért, hogy küldessem a szobájába a könyvét, ami 10$ tip-et is jelentett egyben. :) Megérős. Ezek után k*rvára remélem, hogy jó szobába küldettem, mert ha nem, legközelebb megöl. Tudja a nevem. :D
Ma (vasárnap) a szokásos őrület volt reggel. A Lake Terrace-ban ilyenkor brunch van (ahogy azt Valéria - egy távoli blogolvasó, aki hamarosan visszatér a Broadmoorba jól meg is fogalmazta), ami egy hatalmas helyi "ünnep", vasárnapi zabálás, a név pedig a breakfast(reggeli) és a lunch(ebéd) szavak összevonáséból ered (szintén Vali blogjából idézve az a ReBéd :) ).
Nálunk csak reggeli van, büfével, ami ilyenkor szerintem simán felér egy brunch-csal, mert dől be a nép. Mi reggelire nem csinálunk foglalást, így viszont ma is várólistánk volt, elég hosszú. Mivel amúgy mi a hostess pultban nem voltunk túl "busy"-k, ismét beálltam bussernek (ez még mindig asztal lerámolást jelent). Meg kell mondjam, egyre jobban nyomom, már kb fele annyi idő alatt újraterítek egy asztalt, mint az elején. Igaz, hogy a karom leszakad, de a régi jó pincér mondás szerint "nem loptam a lábaimat", úgyhogy én aztán nem megyek 3x az asztalhoz, inkább viszek el mindent egyszerre, ha megszakadok is.
Elég jól pörögtem én is, így hozzájárulhattam ahhoz, hogy gyorsabban pörögjön a "plaCC" (CC=Charles Court, :D ma jól mennek a szóviCCek is hehe).
Én zártam, már nem nagyon voltam képben, de megnyugvással töltött el, hogy minden sima volt (Ellenben a múlthét vasárnappal, ami után kaptunk egy panaszlevelet, mert állítólag a vendég 1,5 órát várt és azt mondtuk neki, hogy azért, mert nincs elég felszolgáló. Mondjuk ez kapásból nem igaz, mert csak egy órát várt, és ilyet tuti nem mondtuk, de mivel az összes többi étteremre is tett valami megjegyzés, csak megállapítottuk, hogy valószínűleg a kompenzációra játszik, amit meg is fog kapni...)
Ezután viszont megdícsért a supervisorom, hogy milyen sokat segítettem és, hogy emiatt a felszolgálók le akarnak tippelni, ami egyébként a CC-ban nagyon nem divat, mondván, hogy nem dolgozunk eleget (időben) busserként. Totál ledöbbentem, de nagyon jól esett, akármennyi is lesz! Mondjuk mivel nincs un. "tip-number"-öm(vagy number-em???), majd az amcsi csajon keresztül fogom megkapni, úgyhogy kíváncsi leszek... De behajtom rajta!
Úgy látszik bejön a taktika váltás, úgyhogy folytatni fogom ezt...
A 16 alapvető standardünk utolsó pontja szerint: "Go the extra miles!" azaz nagyjából tegyünk egy lépéssel többet. Teszek, mindenkiért. :)
Basszus, csak ne lenne 5 nap offom és utána botrányos fizetésem... az még sokat dobna a hangulatomon. :D
Ja, állítólag kész van a Social Security Card-om, úgyogy most már teljesen hivatalos amerikai munkavállaló vagyok. Juhú!
A jövőhétre angol tanulást, edzést és főzőcskézést tervezek, mivel időm, mint a tenger. Ezen kívül az ikonikus újságok alapos végignyálazása is a programok közt szerepel.
Azt hiszem, picivel már jobban vagyok az angollal is , ma délután a filmet is jobban értettem. Katie jó mester, lehet vele beszélgetni, ami bár eléggé alap egyelőre, de nagyon hasznos.
És a végére, mivel nagy sikert aratott, az újabb érdekességek:
Ma (vasárnap) a szokásos őrület volt reggel. A Lake Terrace-ban ilyenkor brunch van (ahogy azt Valéria - egy távoli blogolvasó, aki hamarosan visszatér a Broadmoorba jól meg is fogalmazta), ami egy hatalmas helyi "ünnep", vasárnapi zabálás, a név pedig a breakfast(reggeli) és a lunch(ebéd) szavak összevonáséból ered (szintén Vali blogjából idézve az a ReBéd :) ).
Nálunk csak reggeli van, büfével, ami ilyenkor szerintem simán felér egy brunch-csal, mert dől be a nép. Mi reggelire nem csinálunk foglalást, így viszont ma is várólistánk volt, elég hosszú. Mivel amúgy mi a hostess pultban nem voltunk túl "busy"-k, ismét beálltam bussernek (ez még mindig asztal lerámolást jelent). Meg kell mondjam, egyre jobban nyomom, már kb fele annyi idő alatt újraterítek egy asztalt, mint az elején. Igaz, hogy a karom leszakad, de a régi jó pincér mondás szerint "nem loptam a lábaimat", úgyhogy én aztán nem megyek 3x az asztalhoz, inkább viszek el mindent egyszerre, ha megszakadok is.
Elég jól pörögtem én is, így hozzájárulhattam ahhoz, hogy gyorsabban pörögjön a "plaCC" (CC=Charles Court, :D ma jól mennek a szóviCCek is hehe).
Én zártam, már nem nagyon voltam képben, de megnyugvással töltött el, hogy minden sima volt (Ellenben a múlthét vasárnappal, ami után kaptunk egy panaszlevelet, mert állítólag a vendég 1,5 órát várt és azt mondtuk neki, hogy azért, mert nincs elég felszolgáló. Mondjuk ez kapásból nem igaz, mert csak egy órát várt, és ilyet tuti nem mondtuk, de mivel az összes többi étteremre is tett valami megjegyzés, csak megállapítottuk, hogy valószínűleg a kompenzációra játszik, amit meg is fog kapni...)
Ezután viszont megdícsért a supervisorom, hogy milyen sokat segítettem és, hogy emiatt a felszolgálók le akarnak tippelni, ami egyébként a CC-ban nagyon nem divat, mondván, hogy nem dolgozunk eleget (időben) busserként. Totál ledöbbentem, de nagyon jól esett, akármennyi is lesz! Mondjuk mivel nincs un. "tip-number"-öm(vagy number-em???), majd az amcsi csajon keresztül fogom megkapni, úgyhogy kíváncsi leszek... De behajtom rajta!
Úgy látszik bejön a taktika váltás, úgyhogy folytatni fogom ezt...
A 16 alapvető standardünk utolsó pontja szerint: "Go the extra miles!" azaz nagyjából tegyünk egy lépéssel többet. Teszek, mindenkiért. :)
Basszus, csak ne lenne 5 nap offom és utána botrányos fizetésem... az még sokat dobna a hangulatomon. :D
Ja, állítólag kész van a Social Security Card-om, úgyogy most már teljesen hivatalos amerikai munkavállaló vagyok. Juhú!
A jövőhétre angol tanulást, edzést és főzőcskézést tervezek, mivel időm, mint a tenger. Ezen kívül az ikonikus újságok alapos végignyálazása is a programok közt szerepel.
Azt hiszem, picivel már jobban vagyok az angollal is , ma délután a filmet is jobban értettem. Katie jó mester, lehet vele beszélgetni, ami bár eléggé alap egyelőre, de nagyon hasznos.
És a végére, mivel nagy sikert aratott, az újabb érdekességek:
 |
| Mindenmentes Kóla |
- Olcsóbb a lime, mint a citrom (kb ugyanakkora szemek 50 illetve 69 Centbe kerülnek - LOL)
-
Szalonnás Kóla Minden létező üdítőből (és minden létező ételből is egyébként) van Diet(cukormentes, light) verzió. Van Diet Canada Dry, Diet Mountain Dew, Diet Cola, Diet Fanta, Diet minden. Sőőőt! Van coffeinmentes Diet Cola... Gyakorlatilag tömény foszforsav minden nélkül. Amerika, én így szeretlek! :)
- És egy super fake amit egy blogon találtam, ami remekül megragadja a fentiek lényegét: Baconflavored Diet Coke (azaz szalonna ízű diétás cola, igazából ezen sem lepődnék meg...)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)