T-39

Hát srácok, azt kell mondjam, ennek annyi... 39 napom van hátra.
Igazából csak 38, mert a 39. napon már a messziből jövő megérkezé' az Liszt Ferihegyre. Naaaaagggggyon durvaaaaaa!
Kezdődik a kemény visszaszámolás, és a napok csak úgy telnek... Holnap jön el az idő, hogy ütemtervet készítek, mikor mit kell csinálni/venni/intézni.

Ma éppen bőrönd dilemában voltam, még pedig azért, mert árban ugyanannyi a kézipoggyász méretű, mint a legnagyobb hajókoffer, viszont tartok tőle, hogy ha a nagyon nagyot veszem meg, túlsúlyos lesz.  Alapvetően két bőrönddel számolok, tehát ha van valakinek tanácsa ideális méreteket illetően (jelzem továbbra is a bőröndről van szó :D ) azt szívesen fogadnám. A másikkal nincs gond, az még egy tavaly kapott kibővíthető utazótáska 1,5 kg önsúllyal, zseniális darab. Kár, hogy az alját kicsit kivágták tavaly, miközben fóliázták a köcsögök BUD-on.

Aztán ott van a lakás felszámolás problémakör, bár ez egyelőre nem tűnik bonyolultnak, úgy látszik megvannak az új lakók. A pénzt rakosgatom félre, megcsináltuk az adóvisszaigénylést is, a B'mooros papírokat meg csak az utolsó napon fogom tudni elintézni. Nagyon vicces lesz, mert 1 napom marad majd mindent leadni, szóval a pakolást is valahogy majd menet közben kell megoldani.
Nem tudom, hogy el kezdjem-e részletezni, hogy mennyire pocsék érzés a végre jól bejáratott éltetemet felszámolni itt, amit már kezdtem megszeretni/megszokni. Hogy mennyire fog hiányozni a szobám, ahol minden bútordarabnak külön sztorija van, vagy a walk-in gardrób, meg a mosogatógép, hogy a fejenként 10-15 dolláros közműszámláról már ne is beszéljünk. És itt most abba is hagyom... Azt hiszem a "mi fog innen hiányozni (minden!!!)" című bejegyzés talán még egy picit várhat. Mondjuk túl sokat nem.

Nem lesz unalmas a hátralévő idő. Beíratkoztam a suliba, megint... Immáron ha jól számolom nyolcadik éve... Oké, ebből az utolsó két félév passzív volt, és különben is, az alapdiplomám már 3 éve megvan, és a mesterből is csak a szakdoga meg az államvizsga hiányzik, de akkor is! 8??? Nagyon remélem, hogy 9. még véletlenül sem lesz. Mondjuk ehhez a sikerhez vezető úton nagy lépést tennék, ha elkezdeném írni a szakdogámat. Ez az ütemterv szerint (a holnapi átgondolás után) hétfőn fog megtörténni. Azt se tudom már mi, merre, hányóra... De banyek, valahogy muszáj leadnom, még ha vissza is dobja majd a konzulens (keményebbet nem is választhattam volna), mert különben kibaszcsiznak a suliból, az meg ennyi idő után nem lenne vicces.

Közben itt még meg csináltam a már sokat emlegetett bartender tanfolyamot (küldetk e-mailben egy szép certificate-et, erről is), meg a CPR-t, ami kb újraélesztő tanfolyamot jelent, állítólag világszerte elismert kártyát kapok róla, hogy (elvileg) tudok csecsemőt, gyermeket és felnőttet menteni, hogy ha neadjisten' megállna a szívük, vagy fulldokolnának.
Egyébként a tanfolyam maga is zseniális volt, mindamellett, hogy mennyire hasznos tudnivalók ezek. Egy olasz származású, San Diego-ból idevándorolt hapsi tarotta, és konkrétan vinnyogtunk a röhögéstől, úgy nyomta a dolgokat, de azért közben frankón elérte, hogy minden szavát megjegyezzük. Tényleg minden mentős kattant egy kicsit! :->

Voltunk szerdán bulizni is a Cowboy's nevű helyen, ami Springshez képest nem volt rossz, főleg mert tök jó volt nézni, hogy a country zenére hogyan rendeződnek random sorba az emberek (kb kétszázan) és kezdenek el tök egyszerre lépve táncolni. És ezt minden számra gond nélkül lenyomták. Nagyon jól nézett ki. És igazából rettentően irigylésre méltó, hogy nekik ez nem jelent gondot huszonévesen egy szórakozóhelyen. Hogy itt az a ciki, ha valaki nem ismeri a hagyományos country line dance-eket. Volt, aki az anyukájával jött. (Ti. a club alsó részére beengedik a 21 alattiakat is, de alkoholt le nem lehet vinni, és egy hatalmas X-et kapnak a kezükre a 21 év alattiak, hogy még véletlenül se lehessen őket kiszolgálni). Mindezt azután, hogy a bejáratnál 3-an nézik meg az igazolványodat.

Vasárnap állítólag elmegyünk a közeli csehóba megnézni a Super Bowl-t, ami kibeb@szott nagy esemény az USA-ban (tulajdonképpen azt hiszem talán ez a legnézettebb televízió műsor a Földön, horribilis reklámpénzek, direkt erre a meccsre szánt reklámok, sztár előadók, minden), ezért nagyon rosszul érzem magam, hogy halovány fogalmam sincs az amerikai fociról. De majd szerzek, mert ők erre is gondolnak, ezért a Super Bowl hivatalos oldalán van egy olyan pont, hogy Casual Guide Book, vagyis szabadfordításban Útmutató HÜLYÉKNEK. :D Hasznos olvasmány lesz!

Szerencsére a kosárlabdához kicsit jobban konyítok, és alig várom, hogy február 25-én élőben láthassam a Los Angeles Lakers-t és Kobe Bryant-et játszani! Megvannak a jegyek! Annyira elképesztő, hogy anno, mikor tizenévesen tesóm falán láttam lógni tapétaként a posztereket, olyan távolinak tűnt ez az egész. Soha el sem tudtam volna képzelni, hogy valaha élőben látok majd NBA meccset, főleg egy ilyen legendát, erre tessék. Eltelt kb 10 év, és itt vagyok. Mondjuk Denver-ben majd Lakers-nek szurkolni elég gáz lesz, de hát mindegy, a játék a lényeg! :D

Nem akarom itt hagyni ezt az országot!!! :(