Akkor összegezném gyorsan a mai napomat:
Éjjel ugye rájöttem, hogy nem lesz elég időm átszállni, ezért délelőtt egy 4 órás idegösszeomlásokkal tarkított mizéria keretein belül (a négy órából 3,5 a várakozás volt vonalban, vagy visszahívásra) átrakattam a Miamiba tartó jegyemet hétfőre. Mivel akkor nem tudok délutánnál előbb indulni a Bmooros kicsekkolás miatt, ezért az egyetlen opció a következő volt:
Hétfőn délután 5.20 Salt Lake City - Los Angeles - Miami - ide érkezés kedd reggel 7kor. így a nagyon necces 45 perc helyett lesz 10 órám átszállni (8,5 ugye, a kapuzárás miatt). Innen már "pikk-pakk" otthon vagyok, szerda délután... Mert Berlinbe érkezem szerda reggel, és fél egy körül indul a gépem Budapestre.
Csak jegyzem, ez a jegy se a legegyszerűbb nem volt, se a legolcsóbb, azért így vettem, hogy meglegyen a visszajegyem Miamiba. Nem is az a légitársaság most a gond, hanem a Delta. De semmi egyéb opció nem volt, hogy hamarabb érjek Miamiba, sajnos. Illetve az lett volna, ha vettem volna egy másik jegyet, másik légitársaságnál 400 dollárért. Hát köszi, azt inkább kihagyom.
így viszont kb 40 órát fogok repkedni a világ egyik feléből a másikba. Juhú! Szurkoljatok.
Miután ennek a rémálomnak a Delta ügyfélszolgálattal vége lett, elkezdtem pakolni. Jelenleg az egyik bőröndöm 23,1 kg, a másik kb 20, de néhány cuccom még nincs benne, viszont jó sokat itt kell hagynom (cipőket is :(((( ). Gondolkoztam a 3. bőröndön, de nem éri meg. Annyira nincs sok kimaradt ruhám, plusz annyiból, amennyiből megveszem a bőröndöt, plusz feladom, simán megveszem a maradék cuccot is otthon.
A kézipoggyázsom egy kis utazótáska (a normális carry-on-omat majd Annáék hozzák haza, mert annak nagy az önsúlya) és egy laptoptáska a két laptoppal. Élmény lesz ezekkel átvergődni minden ellenőrzésen.
A pakolás közben is csak úgy tízszer kaptam idegrohamot (ahányszor rájöttem, hogy nem fér be / túlsúlyos), de már azt is tudom, mit dobok ki a bőröndből, ha szarakodnak. Nem éri meg ugyanis túlsúlyt sem fizetni, mert az kb 150 dollár, egy harmadik csomag meg 70. Szóval van bajom...
Még gondolkozom egy csomag feladásán, néhány szívemhez nőtt aprósággal, de ezt még meg kell álmodnom.
A délutánom totális pakolás/ideggörcs extázisban telt, úgyhogy a reggelin kívül ma este kilencig nem is ettem semmit, és még most, este tízkor is pörgök.
És a legjobb poén, kipróbáltam (volna), hogy működik-e a magyar SIM kártyám (elvileg igen), de a telefonom szerint nem az a PIN kód, ami. Nekem viszont ötletem sincs, hogy akkor mi lehet az.
Ezt valahogy ki lehetne innen deríteni?
Nem volna baj, ha tudnék magamról életjelet adni. (aprópó, ki van zárva, hogy ennyit kibírjon az iPhone-om, úgyhogy az út során nem tudom honnan fogok tudni életjelet adni, de azért majd igyekszem.)
Salt Lake City - Los Angeles - Miami - Berlin - Budapest - JÖVÖK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése