2012. július 29., vasárnap

Jelentem: ÉLEK!

Már úgy értem tényleg... Ezért is a ritkuló bejegyzések, amiért már kaptam is a kritikát szép számmal. Igazából ennek csak örülök, mert legalább még hiányzom nektek és ez jó! :)
Az elmúlt hét izgi volt, sok minden történt.
A munkát hagyjuk... Annyira kevés service chargom lett, hogy beszélni se érdemes róla...
Ellenben szerdán megvettem életem első autóját, a csodálatos, "apróbb" hibákkal rendelkező, jelenleg még kis koszos, de nagykorú, 3.4 L V6 hajtotta Pontiac GP! Juhú!!! Van saját coloradoi rendszámom is, meg minden. És az egész procedúrát kb 1 óra alatt el lehetett intézni. Hihetetlen! Lassan el is kezdhetek költeni rá, hogy az itteni szóval élve "líkingelő" olajat megszűntettessem. Nem értem miért, de itt a nagyarok nem tudják kimondani, hogy ez, vagy az folyik a kocsiból. Az itt líkingel...
Szóval nem baj, megcsináltatom, és ha majd nem líkingel, akkor jó lesz!
Hülye szavakról jut eszembe...
Az öt csillag hat gyémántos amerikaitól sem ritka a következő mondat vagy hasonlók:

It's a beautiful day, haah?
Vagyis kb Szép nap van, mi?

A másik akkor hangzik el, amikor valakinek segítenek és az utána megköszöni:
Thank you!
Ahaa/aham

Vagyis szívesen... A durva, hogy erre már én is / mi is rászoktunk. És ez itt nem számít parasztságnak, csak olyan fura. Már látom, hogy ebből otthon lesz bajom. :D

Szombaton sokunknak szabadnapja volt, ez remek alkalmat kínált egy péntek esti bulira, ami igen jól sikerült, és még mindig csak 4,90 $ egy Jack&Coke!!! Mi a kánaán nekem, ha nem ez!?
Meg a Blondies, ahol végre nem elbaszott hip-hop meg r'n'b ment és olyan gyönyörű kidobó fiú volt, hogy még... :D
Szombaton enyhe másnappal elmentünk a kb 1 órára lévő Royal Gorge-hoz, ami tényleg lélegzetelállító!
Ez egy kanyon, meglepő módon az ott lévő város neve Canon City... Itt vagy egy batár magasan fekvő híd a folyó felett, inclene railway nevű 45 fokos szögben ereszkedő bánya vasút, skanzen szerű mini város, meg mindenfelé hegyek és hasadékok! Leírhatatlan, úgyhogy rakok is inkább fel képeket hamarosan!
Ma is lesz vmi magyar buli, megnézzük...
Viszont az egyetlen bajom, hogy bagyon keveset alszom és ettől bazi nyűgös vagyok, viszont Bon Jovi is megénekelte: i will sleep when i'm dead

Szabó Ági

Az iPhone készülékemről küldve

2012. július 16., hétfő

CS: I love you

Hol is fejeztem be? Mindegy is, azóta voltunk bulizni a híres-hírhedt Mansion-ben, ami tök jól nézne ki, valaminr csütörtökön éjfélig ingyenes a belépés csajoknak meg a pia is, de nekem ez a zene (r'n'b, hip hop, ratyipop) kb olyan, mintha kést döfködnének a fülembe... Ezen kívül itt vannak a világ legrondább - szerintük tetovált - szerintem összefirkált női... :D nagyon kemények. :) és persze dagadtak is. De összességében tök jó volt, jót ittunk a csajokkal, és éjjel a horvát srácoknál kötöttünk ki, ahol még ittunk egy kicsit abból a rettenet bodzás cuccból.
Olyan másnap volt másnap, hogy ihaj. Este 9-ig nem tűnt fel, hogy péntek 13 van. :)
Este elmentünk a Larkburger nevű helyre, ahol az előző képen látott csodát ettem, ami zseniális volt. Főleg a parmezános-szarvasgomba olajas sültkrumpli. Mindez elvileg All Natural kiadásban. :)
Hétvégén dolgoztam, sajna nem volt nagy eresztés, pedig már 1,5 hónapja várjuk a nagy pörgést.
Szombat este pedig elmentünk steaket enni este 10kor... :) a legkisebb - 6 oz-osat kértem - ami kb 17 dkg. Alig tudtam megenni a körettel együtt, ami szintèn nem volt picike. És a texasi steak szósz sem semmi. Viszont vasárnap nem nagyon tudtam reggelizni. :)
Ellenben este whole wheat (teljes kiőrlésű) vega pizzát sütöttem, állítólag jó lett, mint a ma reggeli (déli) whole wheat tortilla-m... Szeretem a day offokat, meg hogy itt van Vali. Meg összességében most minden nagyjából jó. Lehet az edzés teszi, hogy a sportban megint megtaláltam önmagam. Tegnap már egy fél pillanatra éreztem a flow-t a futópadon, pedig eddig ez csak spinningen meg a biciklin fordult velem elő... Durva. Mondjuk valószínűleg a Faithless is sokat jelentett, ami végig üvöltött a fülemben... Not going home, Sun to me, Music matter, God is a DJ... Nem kell semmi más a futáshoz. És a durva, hogy egy hét alatt 1 mérfölddel gyorsabban megy a futás, és minden nap rá tudok tenni még egy picit. Szerencsére más is rákattant, így még nagyobb a motiváció. Bár kicsit úgy érzem magam, mint Lite sales-es koromban. :D csak jutalékot nem kapok. Bár ezért bőven kárpótol, hogy valaki másnak is - újra - örömet okoz a mozgás.
A TRX pedig ismét bizonyítja "varázserejét" . :) elnyűhetetlen és mindenre jó.
Hogy miért nem lettem én szakács, vagy személyi edző? :)


Szabó Ági

Az iPhone készülékemről küldve

2012. július 13., péntek

Larkburger - Roninak sok-sok szeretettel! :)

Zseniális helyen voltunk ma! Wellness-öko gyorsétterem, 1/3 font Black Angus Marha burger, szarvasgombás-parmezános idahoi sültkrumpli, mindezt egy otthoni bigmac menü áráért! Nyami!

2012. július 11., szerda

Mostantól minden még sokkal jobb lesz! :)

Hátőizé, először is elnézést. Igazából nekem csak most esett le, hogy már vagy két hete nem írtam, hála Valinak, aki emlékeztetett.
Kezdjük is rögtön vele! :) Végre itt van, csütörtökön érkezett. Ő az a lány, aki rámírt FB-on, hogy "Hello! Jó a blogod..." ebből a sors fintorának hála az lett, hogy most együtt fogunk lakni 8 hónapot (igen, kb még ennyi van hátra, túl vagyok a harmadán, durva). Szóval ez a hónap pozitívuma, ki merem jelenteni!
No, de haladjunk mostantól időrendben. A legutóbbi bejegyzés az volt, hogy volt itt egy kis tűz... ahogy az le is írtam, jött a President, bizonyítékul (és most minden izélés nélkül, de pont úgy lett, ahogy azt le is írtam, mert a hollywoodi forgatókönyvek sem véletlenül találhatóak ki az első öt percből...) a fotó. Amióta leégett a komplett hegy, és a város egy része, azóta esik az eső. Komolyan nem hiszem el... Sajnos néhány halálos áldozata volt a tűznek, de ha jól tudom, inkább idős emberek voltak, akik a sokkot nem tudták elviselni, hogy elvész az életük. Megrázó most is még hallgatni, ahogy például kollégák mesélnek a visszaköltözésről, hogy szanaszét vannak a holmijaik, de az élet megy tovább, ezt ők is így látják. Szerencsére Mr. DD háza sem égett le, mint utóbb kiderült. És mára már 100% contained, vagyis befogták és eloltották (eloltották az égiek) a tüzet.
A foglaltság viszont nagyon leesett.
A július 4-i hét lett volna a legdurvább hét, olyan foglaltságokkal, hogy atyaég, ehelyett egy laza közepes hét lett belőle, és ennél a mostani hét még rosszabb. Volt összesen 28 órám, békasegge alatti foglaltság, 3 szabadnap... Nem örülök a következő paycheckemnek, de pl a banquettesek még rosszabbul jártak, mert ők nagyon nagy csoportokat buktak. Most már azért azt mondják jobb lesz, a jövőhétre is már 40 órám van és csak két szabadnap, úgyhogy az nem olyan rossz.

A Július 4-ből annyit érzékeltem, hogy az egész Broadmoor fel volt díszítve piros-fehér-kék óriás kokárdákkal meg amerikai zászlókkal, egész nap programok voltak, nagyon jól nézett ki. Én egész nap dolgoztam, a tüzijáték elmaradt, úgyhogy sajnos igazán nem élhettem át a feelinget.
Azért egy örök emlék megmaradt, az év kérdése, vagyis mikor épp arról beszélgettünk, hogy milyen kár, hogy nem lesz tüzijáték, én megjegyeztem, hogy "igen, pedig ez az első július 4-ém és elmarad a tüzijáték", mire ő: "Mi? Hogy-hogy az első? A ti országotokban nem ünneplik?" Hát esküszöm köpni-nyelni nem tudtam... Annyit bírtam kimondani, hogy NO. És láttam, hogy nem érti, ez hogy lehet... :O Azt hiszem ez a no comment kategória, nem szeretnék megint valami sértődött kommentet kapni holmi amerikát jól ismerő névtelentől. :)
Kicsit összefolynak a napok meg az események, de a héten például dolgoztam 3 napot, majd tegnap a reception (mini banquett, amit a room service csinál és most nem is volt olyan mini, mert 60 fős ültetett büfét csináltunk az egyik legszebb suit-ben a West Tower tetején, négyen, némi komplikációval ugyan, de azért rendben és az sem a mi hibánk volt) előtt megnézettük a kocsit, amit meg akarok venni. Pontosabban amit részben már meg is vettem. Szintén Vali jött el velem a szervízbe, ahol a két órás átvizsgálás alatt azért rávilágítottak egy-két "apróbb" javítanivalóra. Ahogy kibogarásztuk, és hála rendkívül zseniális angol műszaki nyelv tudásomnak valamint autószerelő skype doktor édesapámnak, meg persze a segítőkész autószerelő bácsinak, kiderült, hogy folyik az olaj is, meg a benzin is, emiatt nem tökéletes az égés, és a benzinszag oka, hogy mindez belefolyik a kipufogóba, mert a tömítés meg valami pumpa, meg olajcsere és olajszűrő és váltó tömítés, váltófolyadék és satöbbi javítandó viszonylag sürgősen úgy 600 $ értékben, és akkor motorikusan (még azért ez-az van rajta) oké lesz. Így viszont annyiért biztosan nem veszem meg, mint az eredeti ár lett volna, de úgy néz ki meg tudunk alkudni, és akkor lesz majd idővel egy fasza kis 3.4-es V6-os motorral megáldott "sportkocsim", ha áldozok rá. :) Ez a kocsi téma egyébként itt eléggé necces, mert szinte mindig zsákbamacskát vesznek, sosem lehet tudni, hogy mi lesz a baja, vagy lesz-e egyáltalán, én meg úgy vagyok vele, hogy ennek a kocsinak legalább tudom előre, hogy mi a baja, mennyit kell rákölteni, és mit lehet kihozni belőle.  Ha mástól veszek autót, valószínűleg esélyem se lenne elvinni egy ilyen 2 órás kirándulásra.
We will see....
Ma Valival voltunk vásárolni, intéztünk neki sim kártyát, meg vettünk cipőt (én is, olyan szép), voltunk a Broadmoorban is, mert be kellett menni Nikiért, és szegényt levittem kajálni a Café-ba, pedig még lesz egy éve, hogy ott egyen. :D
Remélem reggeles lesz Room Service-en, annyira jó lenne.
Holnapi terv: megválaszolni minden levelet és üzenetet, skypeolni a családdal, valamint egész nap dögleni a poolon.
Most viszont jó éjt, vagyis nektek szép napot! Ági megfőzi Amerikát is jön hamarosan!
Puszi

Oké, most rájöttem, hogy a két legjobb sztorit kihagytam....

Péntek. Hajnal 4:45. Vinném Nikit 5-re dolgozni, én mennék 6:30-ra, amikor is eltört a jobb oldali kilincs a kocsin. Ez azért jó, mert a baloldali már alapból el volt törve, így hát ott áltunk a felkelő nap fényében egy tökéletesen bezárt autóval... Némi segítséggel be- és hazajutottunk reggel, napi idegeskedés témája: mi a f@szt csináljunk???
Péntek. Délután 4:45 Amíg mi Valival az IHOP-ban epres-banános palacsintát ettünk, Niki egy felmosónyél és egy meghajtogatott mosodai vállfa segítségével kinyitotta a csomagtartón keresztül mindkét ajtót, majd rájött, hogy most már nem lehet őket becsukni.  Nyilván valami pöcök beakadhatott, így 12 óra elteltével lett egy tökéletesen kinyitott kocsink. Vali beválalta a kocsiszittelést délutánra, de még így is beázott az esőtől.
Esti idegeskedés témája: ugye nem lopják el, mire hazaérünk short shiftről?
Én, a géniusz, kitaláltam, hogy short shift után, este 9kor menjünk el a Walmartba és vegyünk egy kormányzárat, meg duck tape-et (Sipi azt tanította ezzel mindent meg lehet oldani, és tényleg). A trükk ugye az volt, hogy az ajtót fogni kellett. Az én oldalamon TRX hevederrel, a vezető oldalon gumipókkal és tape-pel rögzítettük, így mentünk a Walmartba. Nem mondom, vicces volt. És természtesen amíg az egyikőnk bent volt, a másik kint várt a kocsiban.
Így éjjelre ráraktuk a kormányzárat, és körbetapeltem az ajtót, hogy ne ázzon be. Csak azt sajnálom, hogy erről nem csináltunk fényképet éjjel fél 11-kor.
Másnap Niki elvitte meló után szervizbe, ahol végül 120 $-ért megcsinálták, de hát ez akkor is elég nagy story volt.

A másik a szombati pizsi party, a szembeszomszéd lakásban Tonyéknál,  ahol többnyire tényleg pizsiben voltak az emberek. Túl mély nyomott nem hagyott bennem, csak az, hogy Valival Jack Honey & Ginger-t ittunk, és éjfél után én 2 pohár vizet, mert 4 óra alvással mentem dolgozni, ami annyira nem is volt rossz, mert szerencsére a ritkán fogyasztott Red Bull gyorsan beütött. 
Délután a szundi után pedig edzettem és azóta is kitart a lendület, asszem minden nap voltam. Minden izmom ég edzés közben, futok(!), ami nálam kb csoda számba megy és TRX-ezek keményen. Kell vissza a régi testem, a cél érdekében (erről később).
Pussssz